Az öregedés a természet rendje, más mint az ifjúkor. Hiszen más az életfrissítő tavasz és más a hervadásában ez elmúlásra emlékeztető ősz. De benne is megtalálható a szépség. Ne féljünk tőle!   Ha elértük a magas kort, igyekezzünk azt széppé, derűssé és hasznossá tenni.  A korral az ember nemcsak külsőleg, hanem belsőleg is megváltozik.  A nyugdíjazással a rendszeres munka törést szenved, megváltozik az élet üteme, ezt a törésvonalat kell áthidalni.  Az idős éveknek életet kell nyújtani, s nem az éveket toldozgatni. Az öregkor békés lehet,  ha azzá tesszük.  Hiszen az öreg embert nem az évei száma teszi időssé, hanem, hogyan is éli meg napjait.  A tevékenység fontos, nem szabad elszigetelve élnünk.  A szemlélődő életmód sokszor nyomorúságos, így gyakran megeshet, hogy a valóságos bajokat képzeletbeli körülményekkel tetézzük.

Vezessen bennünket  "Fontenelle"  /aki 100 évet élt/ aforizmája:

A boldogságnak az a legnagyobb titka, hogy egyetértésben éljünk önmagunkkal.

Pécs,2007.szept.11.