Az október 6-i Dunántúli Naplóban olvasható :
Mondhatják többen, hogy talán engem szerencsés emberek vesznek körül. De tulajdonképpen mitől is érezheti magát szerencsésnek az ember??
Hát…..hm….. elsősorban egyéni hozzáállás kérdése, azaz a mindennapi problémákhoz való viszonyulás.
- a szerencsét a hétköznapi dolgokban /sokszor apróságokban/ fel kell fedezni,
- hinni kell, hogy a rossz után, biztos jönni fog a jó,
- a sikert akár kicsi, vagy nagy, kell tudni élvezni,
-a szerencse függ a lehetőségektől is, ezért keresd olyan emberek barátságát, akiknek társaságában vidám lehetsz,
- ápold a barátságot, élvezd az együtt töltött időket,
- ne felejtsd el, hogy ne csak várj, hogy kapj, de tudjál adni is /segítséget nyújtani a nálad elesettebbnek, és ilyeneket mindig találhatsz/,
- szerencsés az az ember, aki saját magában felfedez valamilyen irányú kreativitást és azt fel is használja a mindennapokban,
- tanulj meg álmodozni, és álmaidból valósíts meg dolgokat, mert nem elég csak akarni valamit, de tenni is kell érte. /ez egy lényeges pontja a szerencsének./
- állandóan senki sem szerencsés. Néha kell egy kis szünet is, ezáltal jobban fogjuk élvezni a majd bekövetkező szerencsésebb időszakot
Aki hallgat, azt elfelejtik,
Aki nem halad többé, az hátrál,
Aki megáll azt eltapossák.
A változatlan állapot a vég kezdete,
A halál félelmetes tünete és jósjele.
/H.Amiel/